Külföldön aláírt meghatalmazás

Külföldön aláírt meghatalmazással lehet itthon adásvételi szerződést kötni. Tudnivalók az alábbiak:

A meghatalmazás tartalma és alakisága igazodik az adásvételi szerződéshez: azonos részletességgel kell tartalmazza az aláíró személyek és az ingatlan adatait és közokiratnak vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratnak kell lennie. Tartalmaznia kell a meghatalmazást és annak elfogadását is. Lehet kétnyelvű vagy csak magyar is.

A földhivatal gyakorlatában ezen felül szigorúan ragaszkodik a keltezés és az aláírások azonosíthatóságának betartásához (aláírásnál név és pozíció (eladó, vevő, meghatalmazott, meghatalmazó stb.  is szerepeljen).

A meghatalmazás tehát, ha alakilag rendben van (közjegyzői vagy ügyvédi ellenjegyzett) és tartalmilag is megfelel az Inytv-ben foglaltaknak (elsősorban a személyes adatok fenti köre és a hrsz. kell mindenképpen szerepeljen benne), akkor a földhivatali eljárásban felhasználható.

Külföldön magyar konzulátus előtt vagy közjegyző előtt lehet aláírni (Apostille-nak lennie kell a külföldi hitelesítésnél). Itthon tipikusan a szerződést ellenjegyző ügyvéd ellenjegyzi a kint hitelesített aláírásokat.

Lehet úgy is, hogy a meghatalmazó kint – a meghatalmazott, aki elfogadja a meghatalmazást pedig itthon ír alá, ez utóbbi az ellenjegyző ügyvéd előtt.

Ha a meghatalmazottnak sincs belföldi lakcíme, akkor kézbesítési meghatalmazás is kell a szerződéskötéshez.

Az érdekellentétekre figyelni kell: vevők egymást, eladók egymást meghatalmazhatják, ha nincs érdekellentét. Mivel a haszonélvezet teher ha eladó haszonélvezőt vagy fordítva hatalmazza meg az aggályos lehet – magam nem szoktam javasolni.

Mivel a kinti hitelesítés általában drága egy példányt lehet készíttetni belőle, de arra gondolni kell, hogy az az egy példány kell a földhivatalnak. További közjegyzői másolatok készülhetnek itthon is, célszerű a már kész – meghatalmazott és az ellenjegyző ügyvéd által is aláírt példányokat másoltatni.

Jogszabályi hivatkozások:

Az 1997. évi CXLI törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.) 26.§ (2) bekezdése alapján a jogváltozás bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak (az ingatlan adásvétel ilyen) közjegyzőinek vagy ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie és az eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Ptk. 6:15.§ szerint a meghatalmazás alakisága ahhoz a jognyilatkozathoz igazodik, amelyet a meghatalmazással tesznek. Lsd. még ugyanerről Inytv. 33.§ (2) 

A minimum szükséges személyes adatokat az Inytv. 32.§ a) és az 1996. évi XX. tv. 4.§ (4) határozza meg ezek: családi név, utónév, születési név, születési idő és hely továbbá az anya családi és utóneve. Ezen felül természetesen a cím is szükséges az adószám pedig a vevők esetében, mert az adásvételhez kötelező NAV adatlapot benyújtani, aminek kitöltéséhez kell az adószám, valamint legalább egy azonosításra alkalmas okirat száma (személyi igazolvány, útlevél, kártyaformátumú jogosítvány)

A személyi azonosító (személyi szám) kötelező használatát az Inytv. 15.§ írja elő.