Adófizetés - eladó

Az ingatlan értékesítésével jövedelmet szerző (eladó) jövedelemadót fizet a bevétel után. Az adó mértéke magánszemélyek esetében 15% és a jövedelem, tehát tipikusan a korábbi vételár és a mostani eladási ár közötti különbözet - le lehet még vonni az értéknövelő beruházásokat - után kell fizetni. 

Kedvezmény - magánszemélyeknek és lakóingatlan esetén minél régebben történt a vásárlása a most eladott lakásnak -2017. január 1-től nem lakáscélúnál ugyanígy - annál nagyobb a kedvezmény ha a vásárlás évében vagy az azt követő évben történik az eladás - 0%
-  2. évben 10%
- 3. évben 40%
- 4. évben 70%
-5. évben 100%

Lakás eladása után a magánszemély tehát ha öt évnél régebbi a szerzés nem fizet adót.

Ugyanez a kedvezmény nem lakásingatlanra (garázs, üzlethelyiség stb.), de még mindig magánszemélyre 2017. január 1. napjától azonos a fenti kedvezményel! Ha tehát magánszemély nem lakáscélú ingatlant elad, akkor nem kell adót fizetnie, ha a szerzése 5 évnél régebbi volt.  

          Figyelem! Az adásvétel időpontja és az adó-, illetékszabályok szerinti irányadó szerzési időpont mindig az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának a napja! Ez a tulajdoni lapon, a bejegyző határozat dátuma. (Szja. tv. 59.§ és 60.§)

Ha az eladó eredetileg telket vásárolt és felépített rá egy épületet, akkor a főszabály, hogy  a szerzés éve a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése (használatbavétel tudomásul vételének a napja), nem pedig a telek vásárlásának az időpontja. Részletes szabályok: 

Amennyiben az értékesített ingatlanon 2007. december 31-ét követően történt építés (a meglévő helyett újjáépítés, megosztás, leválasztás), bővítés, akkor a magánszemély a szerzési időpont meghatározása során a következő két módszer közül választhat:

– A szerzés időpontja annak a használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozatnak a jogerőre emelkedésének , valamint 2016. január 1-jétől a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napja (a továbbiakban együttesen: hivatalos használatbavétel), amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpont független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy az ingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magán-személy tulajdonába. 

– A másik módszer szerint a szerzési időpont a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg 2008. január 1-je előtt meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az általános szabály szerinti szerzési időponttal és – esetenként külön-külön – a ráépítés, létesítés, alapterü-let-növelés bevétel-része tekintetében a hivatalos használatbavétel időpontjával kell azonosnak tekinteni.

NAV tájékoztató füzet (2017.): file:///C:/Users/Erika/Downloads/09._Az_ingatlanertekesitesb_l_es_a_vagyoni_ertek__jog_atruhazasabol_szarmazo_jov._2017._evre_von._adokot._20170126%20(2).pdf

Vásárlás és eladás éve (jogváltozás időpontja) mindig a földhivatali benyújtás dátuma, ami a tulajdoni lapon fel van tüntetve (bejegyző határozat száma utáni dátum).