Mit árul el a tulajdoni lap az ingatlanról? - tulajdoni lap I.

A tulajdoni lap I. része tartalmazza az ingatlanra vonatkozó adatokat, pontosan az alábbiakat: 

a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat a helyrajzi számát és területnagyságát, 

b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, 

c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, 

d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.

A tulajdon lap az ingatlan címét a KCR alapján tartja nyilván, a KCR a nemzeti címnyilvántartó, egy központi adatbázis, amelyből a hatóságok egymással osztják meg az adatokat - az ügyfelek közreműködésére nincs szükség és ami fontosabb: nincs lehetőség. Ha tehát a tulajdoni lapon az ingatlan címe a valóságtól eltérően van feltüntetve ezt a hibát a felek kérelmére a földhivatal nem tudja orvosolni. Az adategyeztetés a címek vonatkozásában a központi adattár és a földhivatal között folyamatos, erre utal a "felülvizsgálat alatt" bejegyzés a cím mellett a tulajdoni lapon.

Az ingatlant a helyrajzi szám alapján lehet egyértelműen azonosítani és a tulajdoni lapról azt lehet megállapítani, hogy az egész ingatlan mekkora. Ez ha például társasházi lakásról van szó, akkor azt jelenti, hogy a lakás méretét megtudom, de a belső elrendezését nem. Ugyanígy, ha telkes ház az ingatlan, akkor az egész telek méretét és azt, hogy hány és milyen típusú (pl.: ház, garázs, gazdasági épület, műhely) áll rajta tartalmazza a tulajdoni lap, de azt, hogy mekkora a ház már nem. Ha osztatlan közös tulajdonban van az ingatlan akkor az egész telekméretet/lakásméretet a tulajdoni hányadot jelölő hányados osztójával elosztva és szorzójával megszorozva körülbelül meg lehet állapítani, hogy mekkora négyzetméter használata felel meg a tulajdoni hányadnak. 

Például:  578nm osztatlan közös tulajdonú házas telek esetében a 72/250-ed tulajdoni hányadon bejegyzett tulajdonos kb. 166nm alapterületű részt (ház és telek együtt) használ. Ez a számítás nem pótolja a megosztási szerződést csak iránymutató lehet a tekintetben, hogy a kérdéses tulajdonosnak körülbelül mekkora lehet a része az egész ingatlanon vagy hogy a tényleges használata megfelel-e a tulajdoni hányadának. A tényleges használati viszonyokat a felek szabad megállapodásukkal alakítják ki, ezt rögzíti a megosztási szerződés. 

Műemlék – Adásvételkor az államnak, elővásárlási joga lehet van (lsd.: műemlék – elővásárlási jog http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/90/OROKS00025). Átalakítási, építési szabályok jelentősen korlátozzák a tulajdonos szabadságát, a homlokzatot, belső tereket, nyílászárókat az eredeti védettnek megfelelően lehet csak javítani, cserélni. A védelemnek alacsonyabb fokozatai is vannak: műemlék jelleg, ehhez elővásárlási jog nem kapcsolódik.

Itt lehet ellenőrizni, hogy egy ingatlan műemlék-e: https://oroksegvedelem.e-epites.hu/ 

Építési telek – beépítetlen területként van nyilvántartva a földhivatalban, nemcsak erre lehet építkezni, de bizonyos hiteleket (építési kölcsön), illetékkedvezményt (4 éven belül új építésű ingatlan) csak ilyen besorolású ingatlanra lehet igénybe venni. Az építhetőségre vonatkozóan lsd: építési telek bejegyzés az illetékkedvezményre vonatkozóan lsd. Vevő-illeték bejegyzést.

Erről lásd még az építési telek bejegyzést is:

http://ingatlanjogos.blogspot.hu/2016/01/epitesi-telek.html

A tulajdoni lap I. részéből egyértelműen megállapítható az is, hogy az ingatlannak van-e lakásként/házként használatbavételi engedélye, ha lakás/ház bejegyzés van a tulajdoni lapon az ezt igazolja. 

A művelési ágnak és az aranykorona értéknek a termőföldek esetében van jelentősége, ha egy tulajdoni lapon aranykorona érték van megjelölve, akkor annak értékesítésére, haszonélvezetre stb. a termőföldre vonatkozó speciális szabályokat kell alkalmazni. A lakás/ház értékesítés során általában belterületi vagy legfeljebb kivett külterületi ingatlanokkal találkozunk, ahol a kivett a művelési ág alól kivettet jelenti. 

Az egyéb adatok feltüntetése lehetőséget ad a tulajdonosoknak arra, hogy részletesebb adatot közöljenek a tulajdoni lapon. Pl.:  ebben a részben kerülhet feltüntetésre a telken álló ház mérete, a társasház esetében az albetéti lakáshoz tartozó pince, garázshely vagy kocsibeálló pontos megjelölése. Ezen adatok feltüntetése nem kötelező, de az újabb építésű ingatlanok esetében gyakran előfordul, hogy már szerepelnek. 

A tulajdoni lap I. része tartalmazza az utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalomra vagy földhasználati jogra is.