Visszalépése
alatt minden esetben a saját hibájából, döntése alapján történő visszalépést, a
további teljesítéstől elzárkózást értem. Az Eladó-Vevő-Ingatlanközvetítő
viszonyát, jogaikat és kötelezettségeiket, az ingatlanközvetítésre adott
megbízási szerződés (ahol Eladó=Megbízó), a vételi ajánlat és annak elfogadása
(ahol Vevő=ajánlattevő és Eladó=ajánlat elfogadója) és az adásvételi szerződés
határozza meg. Az alábbiakban összefoglaltam, hogy milyen következményei
lehetnek annak, ha a Vevő a szerződéstől az adásvétel folyamatának eltérő
szakaszaiban eláll, visszalép:
Vevő
visszalépése a vételi ajánlat megtétele előtt
Ebben az
esetben a Vevő az Eladóval szemben még semmilyen kötelezettséget nem vállalt,
nem tett vételi ajánlatot vagy szándéknyilatkozatot, így vele szemben nincs
kötelezettsége. Azonban az ingatlanközvetítő már ekkor, is a szabályszerűen
kitöltött mutatási jegyzőkönyvvel/nyilatkozattal, igazolni tudja, hogy az
ajánlatot nem tett Vevőnek az ingatlant megmutatta. Ezen az alapon - ha utóbb a
Vevő és az Eladó egymással mégis adásvételi szerződést köt - akkor sikeres
közvetítésre hivatkozva díjigénye van. Az Eladóval kötött megbízási szerződés
alapján ebben az esetben kötbér igénye is lehet, ha az Eladó nem tájékoztatja
az ingatlanközvetítőt arról, hogy a Vevővel adásvételi szerződést köt.
Vevő
visszalépése a vételi ajánlat elfogadása előtt
Limitáras
vételi ajánlat esetén:
Ebben az
esetben ha a szabályszerűen megtett vételi ajánlat az ingatlanközvetítői
szerződés alapján teljesítésnek minősül, akkor az ingatlanközvetítőnek a
visszalépés ellenére teljes díjigénye van az Eladóval szemben, hiszen a
szerződést sikeresen teljesítette.
Az OTP
Ingatlanpont rendszerében teljesítésnek minősül a szabályszerű vételi ajánlat,
ha:
- a megbízási szerződésben meghatározott limitáron tették
- a megbízási szerződésben meghatározott fizetési
feltételeket az ajánlattevő vállalta
- a megbízási szerződésben meghatározott biztosítékot az
ajánlattevő letétbe helyezte
Az Eladó a
megbízási szerződésben meghatározhatja a limitárat és a fizetési feltételeket,
amelyek mellett és biztosíték megfizetésével megtett vételi ajánlatot a
megbízás teljesítésének fogad el.
A Vevő
azonban nem követelheti közvetlenül az Eladótól, hogy kötelezően fogadja el a
vételi ajánlatát és vele szerződjön, vele szemben ilyen kötelezettséget az
Eladó nem vállalt. Azonban az ingatlanközvetítő helyesen tájékoztathatja a
Vevőt arról, hogy ha a megbízási szerződésben meghatározott feltételeknek
megfelelő vételi ajánlatot tesz, akkor azt az Eladó nagy valószínűséggel el
fogja fogadni, hiszen ha nem teszi az ingatlanközvetítői díjat akkor is meg
kell fizetnie.
Nem
limitáras vételi ajánlat esetén:
Ebben az
esetben a megbízási szerződést az ingatlanközvetítő nem teljesítette, a
következményekre lsd. a vételi ajánlat megtétele előtti visszalépés szabályait.
Mindkét
esetben:
A vételi
ajánlat a benne meghatározott ideig az ajánlattevőt köti, azonban elfogadás
hiányában az Vevővel adásvételi szerződés megkötésére nem vállal kötelezettséget
az ajánlattevő vevővel szemben. Az eltérő tartalmú elfogadást újabb ajánlatnak
kell tekinteni és a benne foglalt ajánlati kötöttség ideiéig ugyanúgy köti az
ajánlattevőt, aki most az Eladó, mint az eredeti ajánlat.
Vevő
visszalépése a vételi ajánlat elfogadása után
Ebben az
esetben az elfogadás alapján a Vevő köteles az ajánlatot elfogadó Eladóval az
ajánlatban meghatározott határidőben adásvételi szerződést kötni. A bírói
gyakorlat a vételi ajánlat elfogadásával létrejött megállapodást a felek között
létrejött előszerződésnek tekint, amely alapján a végleges adásvételi szerződés
megkötésére kötelesek.
Az
elfogadott ajánlathoz letett biztosíték sorsát az Eladó és a Vevő viszonyában
az ajánlatban és az elfogadásban rögzített szabályok, az ingatlanközvetítő és
az Eladó viszonyában a megbízási szerződésben rögzített szabályok határozzák
meg. Lsd. erről részletesebben az ajánlat és elfogadása bejegyzést is.
Az OTP
Ingatlanpont megbízási szerződése és ajánlati formanyomtatványa alapján, az
ingatlanközvetítő az elfogadás utáni Vevői visszalépésnél a Vevő által letett
biztosíték felére támaszthat igényt, az Eladó pedig - választása szerint -
követelheti - az elfogadott vételi ajánlatban meghatározott tartalommal - az
adásvételi szerződés megkötését a visszalépett Vevőtől.
Vevő
visszalépése az adásvételi szerződés megkötése után
Ebben az
esetben az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni a Vevő és az Eladó
viszonyára. Mivel az ingatlanközvetítői megbízási díj az adásvételi szerződés
megkötésekor esedékes, azt már az Eladó - akár úgy, hogy a díjat közvetlenül a
Vevő utalta az ingatlanközvetítőnek a foglalóból vagy vételárrészletből –
megfizette.
Vevő visszalépése
"téves tájékoztatás miatt"
Visszalépés
alatt minden esetben a saját hibájából, döntése alapján történő visszalépést, a
további teljesítéstől elzárkózást értem. Ha a Vevő azért lép vissza, mert a
vételi ajánlatban (hirdetésben) rögzítetthez képest az ingatlan tényleges és
lényeges tulajdonsága eltérő, akkor az nem Vevői visszalépés.
Például, ha
egy 35 négyzetméteres házat a Vevő CSOK és hitel felhasználásával kíván
megvenni és ezt a vételi ajánlatban is rögzítik, akkor nem lehet Vevői
visszalépésről beszélni, ha előtte a vevő oldali ingatlanközvetítő és/vagy
hitelügyintéző tévesen tájékoztatta például arról, hogy CSOK-ot nem tud igénybe
venni, mert a ház nem felel meg a minimum négyzetméter követelményeknek.
A Vevő a példában jelzett esetben a téves tájékoztatás alapján tett vételi ajánlatot, amelyet egyébként nem tett volna meg. Az ügyet úgy kell megítélni, mintha nem tett volna vételi ajánlatot. A valóságos tények ismeretében újra kell a vételi szándékáról nyilatkoznia, az árat az Eladóval újratárgyalhatja stb. A példabeli esetben a téves tájékoztatást adó ingatlanközvetítő/hitelügyintéző hibája és felelőssége is felmerülhet.
Az OTP Ingatlanpont szerződései alapján a letétet a
felek nyilatkozatának megfelelően kezeli:
Abban az esetben, ha mindkét fél igényt tart a
letétre, akkor közös nyilatkozatot kérnek a felektől arról, hogy milyen
arányban utaljuk vissza az összeget (volt már arra is példa, hogy megegyeztek,
hogy az egyik fél a teljes összeget kapja, vagy akár 80-20% is lehet az arány).
Van erre sablon nyomtatvány.
Ha nem írnak alá közös nyilatkozatot, akkor csak
bíróság jogerős ítélete alapján utalják a biztosítékot.