Használatbavételi engedély

Használatbavételi engedély

A használatbavételt az építtető kéri.

Az ingatlan-nyilvántartásba a használatbavételi engedély alapján kerül bejegyzésre az ingatlan jellege, pl.: lakóház, lakás bejegyzés akkor szerepelhet, ha az ingatlan jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

A használatbavételi eljárás kétféle lehet:

-          használatbavételi engedélyezési eljárás – ennek eredménye a jogerős használatbavételi engedély

-          használatbavétel tudomásul vételére vonatkozó eljárás – ennek eredménye a használatbavétel tudomásul vételéről kiállított hatósági bizonyítvány

Tehát például 300nm alatti lakóépületnél nem kell építési engedélyezési eljárás, hanem bejelentésköteles a tevékenység, így a felépült lakóházra a végén a használatbavételi engedélyezési eljárási is a tudomásul vételes formában történik. Ugyancsak használatbavétel tudomásul vétele az eljárás, ha építési engedély köteles volt az építkezés, de az engedélytől nem tértek el és más okból sincs szükség szakhatóság közreműködésére.

A továbbiakban használatbavételi engedély alatt értjük mindkét változatot.

Használatbavételi engedély nélkül az építményt nem szabad használni. (1997. évi LXXVIII. törvény 44.§ (4)).

A használatbavételi engedély kiadásához szükségesek:

-          építési napló, vázrajz

-          energetikai tanúsítvány

-          szakhatóság előzetes állásfoglalása – ha szükséges, ÉTRD-n keresztül is beszerezhető

-          illeték megfizetésének igazolása

-          lehet mellékelni a fellebbezésre jogosultak lemondó nyilatkozatát

A kérelmet helyszíni szemlével járó eljárás követi. Az eljárásban a hatóság azt vizsgálja, hogy az elkészült épület rendeltetésszerűen és biztonságosan használható-e és az építési engedélynek megfelelően készült-e el.

A használatbavételi engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik az ingatlan jellegét a használat célja szerint, ha tehát az a bejegyzés például, hogy lakás, akkor az azt jelenti, hogy jogerős használatbavételi engedélye van erre a használati célra. A bejegyzés folyamata több ponton is megakadhat:

• -          van építési engedély és az alapján kapott használatbavételi engedélyt is, de ezt nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba (pótolni kell vagy befejezni a földhivatalnál az eljárást)
• -          van építési engedély, de nem kapott (nem kértek?, nincs befejezve?) használatbavételi engedélyt (használatbavételit kell kérni, lsd, fent)
• -          építési engedély nélkül épült az épület – fennmaradásit lehet kérni (beleeértendően a használatbavételit is, lsd. alább)

Fennmaradási engedély

Használatba vételt és fennmaradást együttesen is lehet kérelmezni, amennyiben korábbi épületre kívánják megszerezni a használatbavételi engedélyt. (312/2012. Korm. rendelet 39.§ (3) bekezdés), a fennmaradási engedély iránti kérelem mellett nem kell külön használatbavételi kérelmet benyújtani, ha a fennmaradást már használatbavételre alkalmas állapotú építményre kérik (312/2012. Korm. rendelet 44.§ (6) bekezdés). A fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja a hatóság, ha a polgármester a településképi véleményben az engedélyezést nem javasolta – nincs tehát olyan szabály, hogy a 10-20 akárhány éve álló épületre kötelezően megadnák a fennmaradási engedélyt.

A fennmaradási engedély mellett építésügyi bírság kiszabásának van helye.

A fennmaradást és azzal együtt a használatbavételt ismeretlen építtető esetén a tulajdonos is kérheti, de ilyenkor a bírság alanya is a tulajdonos lesz. A bírság mértékére vonatkozó számítási szabályokat a 245/2006. Korm. rendelet tartalmazza.

Az építésügyi bírság nem keverendő össze a településképi bírsággal.

Építésügyi bírságot jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építkezés esetén lehet kiszabni elsősorban az építtetővel szemben, de mint fent láttuk előfordulhat, hogy a tulajdonossal szemben is.

A településképi bíráság ezzel szemben egy legfeljebb 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság, amelyet az önkormányzat rendeletben szabályozhat. Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság). A magatartás elkövetője itt is lehet az építtető vagy akár a tulajdonos is. Ezt a bírságot alkalmazzák például az illegális plakátkihelyezés esetén, amikor a reklámozó és a reklámszolgáltató is bírságolható. 

Termőföld adásvétele

A termőföldre vonatkozó speciális szabályokat (zártkert is) az új földtörvény (a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény) szabályozza.

Tulajdonszerzési korlátok

Földművesnek minősülő belföldi természetes személy

Főszabályként a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.

Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg:

a) külföldi természetes személy (az Európai Unió polgárai nem taroznak ide, ők szerezhetnek termőföldet);

b) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve;

c) bizonyos kivételekkel a jogi személy.

1 hektáros korlát

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az egy hektárt.

Közeli hozzátartozó 1 hektár felett is szerezhet

Ha a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója, akkor nincs 1 hektáros korlát.

Jogcím korlát: ajándékozással nem szerezhet akárki

A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.

Hasznosítási kötelezettség – marasztalás mentesség

A tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja.

A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).

A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.

Földszerzési maximum (300 hektár) - birtokmaximum (1200 hektár)

A földműves a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg (ez a földszerzési maximum). A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát – a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával – legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (ez a birtokmaximum).

Elővásárlási jog

A termőföld adásvételénél a másik fontos előírás az elővásárlási jog intézménye. A törvény értelmében elővásárlási jog illeti meg az alábbi személyeket, méghozzá a következő sorrendben:

a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtokpolitikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;

b) a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

bb) aki helyben lakónak minősül, vagy

bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvéseszerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 kilométer távolságra van;

c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 kilométer távolságra van.

A fenti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel, valamint a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétel esetén.

Az elővásárlási jog esetén követendő eljárás

A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot adásvételi szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjaival. Az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adásvételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell.

Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

A közlés kezdő napja az adásvételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adásvételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi vagy közvetlenül az eladó részére, ha az adásvételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.

A mezőgazdasági igazgatási szerv (helyi földbizottság) a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi.

A mezőgazdasági igazgatási szerv bizonyos feltételek fennállása esetén az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról. Ha az előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából.

A helyi földbizottság – a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított – 15 napon belül adja ki az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. A helyi földbizottság az adásvételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján értékeli, az értékelés során több elővásásra jogosultat támogathat.

Ezt követően, ha megtagadási okok nem állnak fenn, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja az adásvételi szerződést. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv – a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 15 napon belül – önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg az adásvételi szerződést záradékkal látja el.

A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.

Használati jogcímek - bérlet, haszonélvezet, szolgalom, vezetékjog

Az ingatlant használó személy tipikusan tulajdonos vagy a tulajdonostól származtatott jog alapján használja az ingatlant.

Az ingatlan használatának tipikus jogcímei:

• tulajdonjog
• szerződéssel átengedett jog - a tulajdonostól származó tipikus használati jogok
  • bérlet (lízing, haszonbérlet, földhasználat stb.)
  • szívességi használat
  • szokás – eredetileg egy nem rögzített megállapodáson alapul, hallgatólagos szerződés
• haszonélvezeti jog – tipikusan tulajdonostól származik, de dologi jog bejegyezve az ingatlannyilvántartásba és a tulajdonosváltozástól független
• szolgalom – pl. a közútról megközelíthetőséget biztosító átjárási szolgalom

A tulajdonjog, mint használati jogcím

A tulajdonos az ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. A használatának feltétele a szükségtelen zavarásmentesség, így pl.: építkezésnél vagy más a szomszédokat esetleg zavaró tevékenységnél erre figyelemmel kell lennie.

Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársak között a használat megoszlását a kialakult gyakorlat, szokások vagy használati megosztási szerződés szabályozhatja. (használati megosztási szerződésről lsd.: http://ingatlanjogos.blogspot.hu/2015/12/megosztasi-szerzodes-mi-az-es-kell-e.html)

A tulajdonos a használat jogát részben vagy egészben átengedheti másnak, ebben az esetben az átengedő szerződés tartalma az irányadó. Szabályszerű bérleti szerződés hatálya alatt a bérlő és nem a tulajdonos jogosult az ingatlant használni, sőt, ha a szerződés lehetővé teszi még albérletbe is adhatja a bérlő az ingatlant.

Bérleti szerződés

A bérleti szerződés lényeges feltételei lehetnek az alábbiak:

• időtartam (határozott vagy határozatlan)
• bérleti díj mértéke
• használat terjedelme (albérletbe adás lehetősége, lakcímbejelentésre jogosultság stb.)
• elhelyezési igény vagy annak hiánya (a bérlet megszűnése esetén a bérlő igényelheti-e, hogy másik bérleményt ajánljanak fel neki)

A bérleti szerződésre is – mint minden más szerződésre – igaz, hogy bármi, amit a felek lényegesnek tekintenek az lényeges tartalma a szerződésnek és meg kell benne állapodniuk. A fentiek csak tipikus tartalmi példák, de a felek a szerződés tartalmát szabadon határozzák meg.

A szívességi használat a bérlethez hasonló jogcíme az ingatlanhasználatnak, azonosak abban, hogy a tulajdonostól származik, a lényeges eltérés, hogy nincs ellenszolgáltatás: a használó nem fizet bérleti díjat.

A szokás

A szokás, kialakult gyakorlat, mint használati jogcím bizonytalannak tűnik, de számos esetben az egyetlen és jól működő szabályozása a használatnak. Tipikusan a tulajdonosok közötti használatot szabályozza például osztatlan közös tulajdonnál vagy társasház közösben maradó részeinél. Szokáson alapuló használat tipikusan a társasház közös udvarán a kocsibeállók elosztása vagy a pincerekeszek felosztása. Amennyiben a használatra vonatkozóan van szerződés, akkor nem a szokás, hanem a szerződés határozza meg a használatot. Ilyen szerződés az osztatlan közös tulajdon használati megosztási szerződése vagy a társasház alapító okirata, ha abban rendelkeznek a közösben maradó részek használatáról.

Társasházi használati jogok áttekintése:

• tulajdonos kizárólagos használatában a tulajdonjoga alapján: albetét (öröklakás) – külön tulajdoni lapon nyilvántartva
• tulajdonos kizárólagos használata alapító okirat (szerződés) alapján – közösben maradó részek kizárólagos használata, ha az alapító okiratban rögzített, pl.: kocsibeállók felosztása a közös udvaron
• tulajdonos kizárólagos használata szokás alapján – közösben maradó részek kizárólagos használata, ha nincs benne az alapító okiratban

A haszonélvezeti jogosultság

A haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdoni lapján, mint teher feltüntetett jogosítvány, ami azt jelenti, hogy mindenkivel szemben hatályos és nem ismeretére nem lehet hivatkozni. Szemben például a bérleti szerződésen alapuló használati joggal, amelyről az ingatlan tulajdoni lapján nincs információ, így az esetleges vevő (hitelező) csak a tulajdonos nyilatkozatából szerezhet róla tudomást.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él, jogosult azonban a tulajdonos a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

Haszonélvezetet alapíthat a tulajdonos szerződéssel – tipikusan az adásvételi szerződésben a vevő alapítja vagy alapulhat jogszabályon is, a szerződéssel alapított haszonélvezet létrejöttéhez kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés.

A haszonélvezeti jogot nem lehet átruházni (örökölni), viszont a haszonélvező jogosult az ingatlant bérbe adni (vagy a haszonélvezet gyakorlását teljes egészében átengedheti), míg a haszonélvezet fennállása alatt a tulajdonos NEM jogosult bérleti (lízing, haszonbérelti stb.) szerződést kötni.

A fenti szabályok miatt szokás a haszonélvezetet a tulajdonnál „erősebb” jognak emlegetni, hiszen fennállása alatt a tulajdonos birtoklásra, használatra, hasznok szedésére vonatkozó jogait csak a haszonélvezőre tekintettel gyakorolhatja, a haszonélvező uralkodik ezeken a jogosítványokon.

Haszonélvezet értékéről lsd: http://ingatlanjogos.blogspot.hu/2015/12/mit-arul-el-tulajdoni-lap-tulajdonosrol.html

Bejelentkezés és lakcímkártya

A lakcímkártya (bejelentkezés) NEM használati jogcím! Tipikusan a bejelentést a tulajdonos teszi meg – ő írja alá a bejelentőlapot és az új szabályok szerint (2017. január 1. napjától), ennek a nyilatkozatnak a visszavonásával fiktívvé nyilváníttathatja a lakcímet (korábban két tanús bizonyítási eljárást kellett ehhez lefolytatni).

Jelenlegi szabályok szerint bejelentkezni csak az illetékes – a bejelentkezés helye szerinti – járási hivatalnál (okmányiroda) lehetséges, de 2017. július 1. napjától már bármelyik okmányirodában be lehet jelentkezni, az eljárás személyes megjelenést igényel.

A bejelentkezés praktikus jelentősége a körzetes iskolai (óvodai), orvosi, szociális ellátások miatt van.

Vonatkozó jogszabály: 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, elsősorban 26.§

Kijelentkezésről és bejelentkezésről az adásvétellel összefüggésben lsd: http://ingatlanjogos.blogspot.hu/2015/12/az-adasvetel-menete-altalanos.html

Szolgalom

A szolgalmi jog dologi jog, amely a szolgalommal terhelt ingatlan birtoklását (használatát) korlátozza a jogosultnak pedig korlátozott használati jogot enged. A szolgalom lehet független a tulajdonostól vagy tőle származó, ha a jogosítvány a tulajdonostól független, akkor tehermentesítést sem tud biztosítani az ilyen terhekkel szemben. A szükséges mértékre korlátozást vagy megszüntetést lehet kérni bíróságtól.

A szolgalom a (másik) telek rendeltetésszerű használatához szükséges (telki szolgalom) és az alábbi esetei vannak:

Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

A szolgalomhoz hasonló okból, jogszabályon alapuló korlátozást jelent a közérdekű használati jog, amelyet jogszabály alapíthat (pl.: vezetékjog ).

Vezetékjog

A tulajdonos tudta és beleegyezése nélküli bejegyzést tesz lehetővé a jogszabály. A vezetékjog tartalma:

A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon föld alatti és feletti vezetéket helyezhet el, tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

A vezetékjoggal kapcsolatos fenti jogosítványokat miniszteri rendelet tovább szélesíti, amennyiben lehetővé teszi a hálózat tartószerkezetén, egyéb létesítményein azokhoz nem tartozó más szerkezetet elhelyezzenek, mégpedig a vezetékjog kötelezettjének hozzájárulása nélkül.

A vezetékjog biztonsági övezete a vezeték feszültsége alapján kerül meghatározásra a vezeték alatti területen, a vezeték mindkét oldalán. Az övezet terjedelme 1-35 kV feszültségszintnél 5 m, belterületen 2,5 m; 500 kV-ot meghaladó feszültségszint fölött azonban már 40 m.

A légvezeték biztonsági övezetében számos tevékenység tilos, így például nem szabad:

- állványzatot, tartószerkezetet létesíteni;

- nem éghető anyagokat 2 métert meghaladó magasságban tárolni és felhalmozni;

- járművet üzemanyaggal feltölteni;

- 4 métert meghaladóan futónövényt termeszteni;

- 3 méternél magasabb kerítést létesíteni;

- a vezeték oszlopára felmászni.

Feszültségtől függő további tilalmak és korlátozások vonatkoznak azonban például az öntözőberendezések vízsugara, illetőleg a gyümölcsfák magassága, továbbá tereprendezés (terepszint megemelése) tekintetében is.

A tulajdonos a vezetékjog bejegyzését nem akadályozhatja meg, DE kártérítési igénye lehet, amit a bejegyzővel szemben érvényesíthet, ha nem tudnak megállapodni, akkor bíróságtól kérheti a kártérítés mértékének megállapítását.