Használatbavételi engedély
A használatbavételt az építtető
kéri.
Az ingatlan-nyilvántartásba a használatbavételi
engedély alapján kerül bejegyzésre az ingatlan jellege, pl.: lakóház, lakás
bejegyzés akkor szerepelhet, ha az ingatlan jogerős használatbavételi
engedéllyel rendelkezik.
A használatbavételi eljárás
kétféle lehet:
-
használatbavételi engedélyezési eljárás – ennek
eredménye a jogerős használatbavételi engedély
-
használatbavétel tudomásul vételére vonatkozó
eljárás – ennek eredménye a használatbavétel tudomásul vételéről kiállított
hatósági bizonyítvány
Tehát például 300nm alatti
lakóépületnél nem kell építési engedélyezési eljárás, hanem bejelentésköteles a
tevékenység, így a felépült lakóházra a végén a használatbavételi engedélyezési
eljárási is a tudomásul vételes formában történik. Ugyancsak használatbavétel
tudomásul vétele az eljárás, ha építési engedély köteles volt az építkezés, de
az engedélytől nem tértek el és más okból sincs szükség szakhatóság
közreműködésére.
A továbbiakban használatbavételi
engedély alatt értjük mindkét változatot.
Használatbavételi engedély nélkül
az építményt nem szabad használni. (1997. évi LXXVIII. törvény 44.§ (4)).
A használatbavételi engedély
kiadásához szükségesek:
-
építési napló, vázrajz
-
energetikai tanúsítvány
-
szakhatóság előzetes állásfoglalása – ha
szükséges, ÉTRD-n keresztül is beszerezhető
-
illeték megfizetésének igazolása
-
lehet mellékelni a fellebbezésre jogosultak
lemondó nyilatkozatát
A kérelmet helyszíni szemlével
járó eljárás követi. Az eljárásban a hatóság azt vizsgálja, hogy az elkészült
épület rendeltetésszerűen és biztonságosan használható-e és az építési
engedélynek megfelelően készült-e el.
A használatbavételi engedély
alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik az ingatlan jellegét a használat
célja szerint, ha tehát az a bejegyzés például, hogy lakás, akkor az azt
jelenti, hogy jogerős használatbavételi engedélye van erre a használati célra. A
bejegyzés folyamata több ponton is megakadhat:
- - van építési engedély és az alapján kapott használatbavételi engedélyt is, de ezt nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba (pótolni kell vagy befejezni a földhivatalnál az eljárást)
- - van építési engedély, de nem kapott (nem kértek?, nincs befejezve?) használatbavételi engedélyt (használatbavételit kell kérni, lsd, fent)
- - építési engedély nélkül épült az épület – fennmaradásit lehet kérni (beleeértendően a használatbavételit is, lsd. alább)
Fennmaradási engedély
Használatba vételt és
fennmaradást együttesen is lehet kérelmezni, amennyiben korábbi épületre
kívánják megszerezni a használatbavételi engedélyt. (312/2012. Korm. rendelet
39.§ (3) bekezdés), a fennmaradási engedély iránti kérelem mellett nem kell
külön használatbavételi kérelmet benyújtani, ha a fennmaradást már
használatbavételre alkalmas állapotú építményre kérik (312/2012. Korm. rendelet
44.§ (6) bekezdés). A fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja a
hatóság, ha a polgármester a településképi véleményben az engedélyezést nem
javasolta – nincs tehát olyan szabály, hogy a 10-20 akárhány éve álló épületre
kötelezően megadnák a fennmaradási engedélyt.
A fennmaradási engedély mellett
építésügyi bírság kiszabásának van helye.
A fennmaradást és azzal együtt a
használatbavételt ismeretlen építtető esetén a tulajdonos is kérheti, de
ilyenkor a bírság alanya is a tulajdonos lesz. A bírság mértékére vonatkozó
számítási szabályokat a 245/2006. Korm. rendelet tartalmazza.
Az építésügyi bírság nem
keverendő össze a településképi bírsággal.
Építésügyi bírságot jogszerűtlen
vagy szakszerűtlen építkezés esetén lehet kiszabni elsősorban az építtetővel
szemben, de mint fent láttuk előfordulhat, hogy a tulajdonossal szemben is.
A településképi bíráság ezzel
szemben egy legfeljebb 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság, amelyet az
önkormányzat rendeletben szabályozhat. Az önkormányzat képviselő-testülete
(közgyűlése) a településképi rendeletben a településképi követelmények
megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1
000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).
A magatartás elkövetője itt is lehet az építtető vagy akár a tulajdonos is. Ezt
a bírságot alkalmazzák például az illegális plakátkihelyezés esetén, amikor a
reklámozó és a reklámszolgáltató is bírságolható.
