A termőföldre vonatkozó speciális szabályokat (zártkert is) az új földtörvény
(a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény)
szabályozza.
Tulajdonszerzési
korlátok
Földművesnek minősülő
belföldi természetes személy
Főszabályként a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és
tagállami állampolgár szerezheti meg.
Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg:
a) külföldi természetes személy (az Európai Unió polgárai nem
taroznak ide, ők szerezhetnek termőföldet);
b) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya,
helyhatósága, ezek bármely szerve;
c) bizonyos kivételekkel a jogi személy.
1 hektáros korlát
A földművesnek nem minősülő
belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a
föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni
kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az egy hektárt.
Közeli hozzátartozó 1
hektár felett is szerezhet
Ha a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy
tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója,
akkor nincs 1 hektáros korlát.
Jogcím korlát:
ajándékozással nem szerezhet akárki
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó,
bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az
állam javára lehet átruházni.
Hasznosítási
kötelezettség – marasztalás mentesség
A tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél a
tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű
magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát
másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a
földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a
tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja.
A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző
fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító
erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a
földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen
korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj, vagy
egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).
A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző
féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a
szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
Földszerzési maximum (300
hektár) - birtokmaximum (1200 hektár)
A földműves a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a
haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár
mértékig szerezheti meg (ez a földszerzési maximum). A földműves, valamint
mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát – a már birtokában lévő föld
területnagyságának a beszámításával – legfeljebb 1200 hektár mértékig
szerezheti meg (ez a birtokmaximum).
Elővásárlási
jog
A termőföld adásvételénél a másik fontos előírás az elővásárlási
jog intézménye. A törvény értelmében elővásárlási jog illeti meg az alábbi
személyeket, méghozzá a következő sorrendben:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott
földbirtokpolitikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint
közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki
helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki
helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a
lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen
van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld
fekvéseszerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől
el nem zárt magánúton legfeljebb 20 kilométer távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági
üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási
határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20
kilométer távolságra van.
A fenti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók
közötti adásvétel esetén, a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon
megszüntetését eredményező adásvétel, valamint a földnek jogszabályban foglalt módon,
támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló
adásvétel esetén.
Az elővásárlási jog
esetén követendő eljárás
A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által
elfogadott vételi ajánlatot adásvételi
szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától
számított 8 napon belül – közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjaival. Az
adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzője útján
hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adásvételi
szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra
jogosultakkal közvetlenül is közölni kell.
Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a
polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal,
hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén,
lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi
természetes személyazonosító adatot.
A közlés kezdő napja az adásvételi szerződésnek a polgármesteri
hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog
jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre
elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az
elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra
jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik.
A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő
8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az
adásvételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt
megküldi vagy közvetlenül az eladó részére, ha az adásvételi szerződés mentes a
mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy a mezőgazdasági
igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
A mezőgazdasági
igazgatási szerv (helyi földbizottság) a részére
jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést és az
elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei
alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség
szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi.
A mezőgazdasági igazgatási szerv bizonyos feltételek fennállása
esetén az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi
szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról. Ha az előzetes vizsgálat
eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi
szerződés jóváhagyását, a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített
jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi
földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából.
A helyi földbizottság – a mezőgazdasági igazgatási szerv
megkeresésének a beérkezésétől számított – 15 napon belül adja ki az adásvételi
szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához
szükséges állásfoglalását. A helyi földbizottság az adásvételi szerződést a
köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján értékeli, az értékelés során
több elővásásra jogosultat támogathat.
Ezt követően, ha megtagadási okok nem állnak fenn, a mezőgazdasági
igazgatási szerv jóváhagyja az adásvételi szerződést. A jóváhagyásról a
mezőgazdasági igazgatási szerv – a helyi földbizottság állásfoglalásának
beérkezése napját követő naptól számított 15 napon belül – önálló határozatot
hoz, és ezzel egyidejűleg az adásvételi szerződést záradékkal látja el.
A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben
jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata
kezdeményezhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.